A HVG szerint könnyedén kifizetnék a magyar családok a háromszorosára emelkedő rezsiszámlákat

„Sem Magyarország, sem Szlovákia energiabiztonsága nem sérülne az orosz energiáról való közös, EU-s leválással, viszont mindkét Moszkva-barát állam eurószázmilliós nagyságrendben bukna el profitot” – vonta le a következtetést a HVG cikke szerint a Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) közös tanulmánya. A brüsszeli székhelyű elemzőközpontok szerint bőségesen a rendelkezésére állnának alternatív energiaforrások, egyszerűen csak nem hajlandó élni ezekkel Magyarország és Szlovákia. Leválás helyett a szankciós mentességeket kihasználva pont, hogy csak még jobban elmélyítették az Oroszországtól való függést – állítják.

A HVG írása a baloldali sajtóban már megszokott csúsztatással azt próbálja bemutatni, hogy az olcsó orosz energia beszerzése valójában csak Budapest és Pozsony nyerészkedését szolgálja, miközben Brüsszel ígéretet tett rá, hogy nem engedi elszabadulni az energiaárakat. Ennek részleteiről ugyanakkor az Európai Bizottság nem árult el semmit. A cikk kitér arra is, hogy az orosz kőolaj helyett számos alternatív beszerzési lehetőség áll rendelkezésünkre, bár ezekről az alternatív forrásokról nem derül ki semmi konkrétum. Korábban a Mandiner is beszámolt róla, hogy 

Ez ugyanakkor a rezsicsökkentés végét jelentené és jelentős energiaáremelkedést eredményezne a magyar családoknak, illetve a hazai vállalkozásoknak, amely óriási gazdasági és társadalmi károkat okozna.

A kőolaj alternatív útvonalon, Horvátország felől, az Adria vezetéken keresztül érkezhetne hazánkba. A csökkenő különbség ellenére ugyanakkor a Brent típusú kőolaj drágább, mint az Uráli, amelyet a Mol finomítói fel tudnak dolgozni. Az említett vezeték kapacitása ugyanakkor messze elmarad a szükségestől. Nem csak az Adria fejlesztése kerülne óriási összegbe, hanem a Molnak is hatalmas beruházásokat kellene végrehajtania az átállással, miközben mind a megvásárolt kőolaj, mind annak ideszállítása lényegesen drágább lenne. Szlovákia szintén hasonló problémákkal szembesülne. Az ellátásbiztonság érdekében elkerülhetetlen alapvető beruházásokat pedig várhatóan drágítaná és lassítaná a horvát állam és a Mol közötti rossz kapcsolat.

A földgáz-beszerzéssel kapcsolatban Brüsszel és a hozzá közelálló elemzők rendszeresen elfelejtik megemlíteni, hogy nem Magyarország és Szlovákia növelte az orosz függőségét, hanem egész Európa. 

Az alternatív forrásokat – amivel kiváltható az orosz földgáz – az Egyesült Államok és Katar garantálná, az orosznál jóval drágábban. Az árakat nem csak az alapanyagár hajtja fel, hanem az is, hogy a világ távoli pontjáról érkeznek az LNG-szállítmányok. Mivel Közép-Európa legtöbb országa nem tengerparti ország, így az európai kikötőkből is el kell szállítani a földgázt, ami szintén óriási pénzügyi és logisztikai nehézségekkel járna.

Nem véletlen, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak az EU-ban a rezsiköltségek, ennek ugyanis egyik alapvető feltétele az alternatív forrásoknál jóval olcsóbb orosz beszerzés lehetősége.

Az Európai Bizottság a közelmúltban jelentette be, hogy 2028-tól megtiltja az orosz energiahordozók uniós importját, beleértve a kőolajat, a földgázt és az uránszármazékokat. Brüsszel részben az amerikai vámok elkerülése miatt elkötelezte magát a washingtoni LNG-beszerzések mellett, részben pedig az orosz hadigazdaság gyengítését célozza. Noha 2022 óta 17 szankciós csomagot fogadott el az EU, amely példátlan büntetőintézkedéseket és korlátozásokat tartalmaz Moszkva és a nyugat között, az orosz gazdaság nem szenvedett akkora károkat, mint az Európai Unió, például az enyhe recesszióval küzdő, versenyképességi problémák sokasága által fékezett német gazdaság. Az Oroszországtól való energiafüggőséget pedig – a jelek szerint – az Amerikától való, jóval drágább függőség válthatja fel 2028-tól.

Nyitókép: Olga Rolenko/Getty Images

***